Azon gondolkoztam hirtelen, mit írjak, osszak meg az oldalon, mert ugye szeretnénk a figyelmeteket fenntartani, bár az úgyis megvan az aktuális állásokkal, de talán mégis, kellene valami személyesebb.
Ezért elmesélem, annak idején, 7 éve, én hogy jutottam ki Ausztriába dolgozni.
Tudni kell, hogy az iskoláim során 12 évig tanultam a németet, mert annak idején még az volt a kötelező, első nyelv az iskolákban, és az angol csak utána. Mára ez a tendencia megváltozott, pedig az osztrákok/németek földrajzilag sokkal közelebb vannak hozzánk, mint az angolszász országok, bár tény, repülővel minden és mindenki elérhető pár óra alatt. Csak én irtózom a repüléstől, és biztos vannak rajtam kívül még sokan mások is… 🙂
Szóval anno 7 éve egy orosházi hotel F&B azaz Front Office Manager (de jól hangzik!!! 🙂 🙂 ) – ként dolgoztam, a szálloda városi tulajdonban, a fizetés helyi viszonylatban remek, azaz mivel a szüleimnél laktam, félre is tudtam tenni kb. havi 10 (azaz tíz) ezer forintot! Persze, a fiataloknak mondom, én is vettem autót hitelre, igaz akkoriban még könnyebb volt. Azaz ne ess kétségbe, itthon is félre lehet tenni valamennyit, csak akarni kell!!! Bár az én történetem 7 éves…
Aztán a város (Orosháza), hozott egy döntést, hogy ezt a kócerájt nem finanszírozza tovább, kiadja bérbe, és a bérlő nem garantálta azt a fizut, amit addig megkerestem, ergo ugyanannyi munkáért kevesebb pénzt kaptam volna…Nagyon szociális alkat vagyok, segítek, akin tudok és akin lehet, de ezt valahogy elutasította az agyam…
És ekkor jött az ötlet: Ausztria!!!
Közel van, a német megy és vendéglátós is vagyok!!! Zsííír – gondoltam… Ez még mindig megjegyzem, 7 éve volt, azaz 2008-ban.
Első bukó, a magyaroknak még munkavállalási engedély kellett! Pályáztam 1645 helyre (a szám becsült) és kaptam kb. 50 választ, abból 10 behívott beszélgetni. Akkoriban nem volt még autóm, tehát a 10-ből kiválasztottam 4-et, ami egy környéken van, és kimentem vonattal, foglaltam egy szállást ahonnan mind a négy helyre el tudok menni tömegközlekedéssel, és végig jártam a hoteleket. Fel is vettek az egyik helyre, és megkezdtem a kinti pályafutásomat. Ezzel a történettel azt akarom mondani, hogy akkor sem volt egyszerű és most sem!
Most meg még nehezebb, mert anno még kellett engedély, de a szezonra a magyarnak általában megadták, mert szeretik a magyarokat, jól dolgozunk, ha van miért! Viszont most ott a sok szlovák, román, lengyel (félig én is az vagyok! 🙂 ) és sokkal telítettebb a munkaerőpiac.
Ezért fordulj hozzánk, nekünk megvannak a kapcsolataink, hogy kikerüld ezt az egészet! De ha kalandvágyó vagy és tudsz hónapokig vagy évekig várni egy jó állásra, akkor próbáld meg egyedül, sok szerencsét hozzá!